[Deja Vu]

Most újra nem vagy velem, de álmaimban látlak
Tudom mindig szeretsz engem, s én egyre jobban várlak
Szavaid csengenek most is a fülemben
Könnyeidet látom egyre csak szemedben.

Emlékszel még édes a legutolsó napra
Utolsó álmunkra, sa vággyal teli csókra
Emlékszem még ahogy a szemembe néztél
Szépségem, suttogtad, s gyorsan megöleltél.

Lehajtottad fejedet, karjaimban voltál
Fájdalmadról soha, soha nem is szóltál
De most elmondtál mindent, fájdalmas a búcsú
Nem bírom, két szemed miért ilyen szomorú?

Ne kínozz már tovább, te tetted ezt velünk
Ha rajtam múlik örökre az úton együtt megyünk
De elhagytál, nincs tovább ennek most már vége
Ne nézz ilyen fájdalmasan most már fel az égre.

Ne kérd, hogy elhiggyem hazug-remény szavad
Te se csapd be többé ezek után magad
Még utoljára kedvesem suttogd el a nevemet
És emlékezz, hogy hogy szeretted régebben a szívemet.

Horváth Erika
2009.