[Vége]
Hát vége vann elmúlt az idő
Már érezzük mi lesz a jövő.
Betakar még az utolsó napsugár
De ránk eztán sötétség, s homály mi vár.
Kicsit még félek, de nem remegek
Szívedben érzem, még benne leszek.
Hiába hagytál el, el nem mehetsz,
Szívedben mással már sosem lehetsz.
Eljön majd egyszer a hajnali nap
S mindkettőnk szíve nyugalmat kap
Egymásra találunk újbol, ha kell,
De érzem e perben indulnom kell.
Viszlát most drágám, isten veled
Remélem foghatom majd még kezed,
De mátol rád, s rám szenvedés vár
Egyedül, vagy más mellett, mindegy talán.
Gondolj még néha pár percre rám,
Milyen volt szívem, szemem és szám.
Gondolok én is mindennap majd,
S hozzád az élet majd vissza hajt.
Horváth Erika
2009. |